expert consulting
Cégérték
Értékképzési technikák:
A Diszkontált cash-flow számítás megmutatja a befektetés várható megtérülését és azt, hogy a következő években a tulajdonos milyen osztalékra számíthat. A DCF módszernél az előre jelzett jövőbeni pénzáramlás eredményét diszkontáljuk jelen időpontra, így a vállalat pénzáramlásának a nettó jelenértékét határozzuk meg - a jelzett időintervallum végén maradványértéket is képzünk, amely értéket szintén diszkontálunk az értékelés időpontjára, és ezek összegeként kapjuk meg a vállalat értékét.
A vagyonérték-eljárások legnagyobb előnye, hogy a jelenben meglevő és biztosan elérhető értékre koncentrálnak, hiszen a vállalat vagyontárgyainak eladásából származó pénzösszeget próbálják megragadni. Az Eszközérték alapú számítás megmutatja, mennyit érnek egyenként a társaság materiális és immateriális vagyontárgyai.
Összehasonlító elemzés megmutatja, hogy az adott piacon milyen áron cserélnek gazdát hasonló vállalatok. Az EBITDA számítási módszert más hasonló cégekkel való összehasonlításra használják, leginkább az iparági benchmarkok megértéséhez. Az iparági átlagok segíthetnek a vállalat helyzetének megítélésében. Ez a fajta értékképzés a KKV szektornál nem releváns, mivel hazánk piaca kicsi és a hiányzó statisztikák miatt nehéz hozzáférni az eladott cégek tényleges adataihoz. Fontos kiemelni, hogy az iparágak EBITDA szorzóit leginkább multinacionális cégek tőzsdei adataiból képzik.
Újra beszerzési érték megmutatja, hogy mennyibe kerülne a cég, ha most kellene felépíteni. Az újra beszerzési költség, a vállalatban használt eszközökhöz hasonló eszközök beszerzési költségét és ugyanannak a fejlettségi szint eléréséhez szükséges egyéb költségeket tartalmazza. Az újra beszerzési költség módszer leginkább felvásárlás esetén használandó, mivel számszerűsíti a költségeket és feltárja az ár/érték kockázatokat.
Használt módszerek
Az értékképzésem nemzetközi sztenderdek alapján segít eligazodni. A cég elemzése sok mindenre kiterjedhet, de minden vállalat értéke csak pár értékvezérlőn nyugszik, ami minden cégnél más és más. Pontos elemzői tisztánlátással választom ki ezeket az inputokat a részadatok összességéből. Banki hitelezésnél, külön figyelmet fordítok a finanszírozó szakmai elvárásaira.
A vállalat értéke több dimenzióban is értelmezhető, még akkor is, ha ugyanannak az érintettnek szempontjából vizsgálódunk, mivel a különböző értékelési technikák más és más területre fektetik a hangsúlyt.
A számításnak figyelembe kell vennie a cég jövedelemtermelő képességét, a cégfejlődést, a vagyontárgyakat és a vagyonelemeket, továbbá a külső hatások eredményeként bekövetkező értékváltozásokat.
Szakmai szemszögből fontos a mátrix alapú értékképzés, mivel a számításnak az összes dimenziót figyelembe kell vennie: cash-flowt, pénzügyi történetet, eszközértéket, tárgyi eszközök állapotát, versenyképes piaci jelenlétet és a vizsgált társaság ipari-gazdasági pozícióját.
Eszköz alapú cégértékelés módszerénél a vállalat értéke egy bizonyos időpontban meglévő vagyon (eszközök, illetve források) alapján kerül meghatározásra. A diszkontált cash-flow (DCF) módszer, a vállalatérték becslésekor a tőkebefektetők által elvárt megtérülés mértékét, a jövőben termelődő szabadon felhasználható pénzvagyon tükrében vizsgálja.
Az értékelésünk hozam (eredmény) és eszköz (vagyon) alapú számításokat tartalmaz, melyek meglehetős biztonsággal tudják megállapítani a cég, vagy tulajdonrész reális értékét. A hazai KKV-kra nem releváns, nem illeszthető értékképzéseket elhagyjuk, mivel használatuk torzítja a valós értéket. Természetesen igény szerint, a kevésbé releváns módszereket is használjuk, például ha a multinacionális nagyvállalatok iparági szorzóival képzett értékre is kíváncsi a megbízó.
Üzletrész értékszámítás
Ha részvénytranzakcióval, vagy tulajdonrész elszámolással kapcsolatban nehézsége adódik, akkor nemzetközi sztenderdek alapján segítünk eligazodni. A tulajdonrész értékének meghatározása általában a cég értékéből indul ki és annak diszkontáláséval képezhető. A tulajdonrész értékének végeredményét sok tényező befolyásolhatja és annak eredménye nem feltétlenül aránylik a cég jenértékéhez.
A tulajdonrész értékét jelentősen befolyásolhatja, hogy a magánvállalaton belül a résztulajdonos milyen mértékű érdekeltséggel rendelkezik. Fontos, hogy mekkora tulajdonrészt birtokol, milyen szintű döntéssel bír az alapító okirat, vagy egyéb belső szabályzatok szerint. A végső értéket az is módosíthatja, ha a tulajdonrész értékesítője a cég irányításában és menedzsmentjében részt vett és jelentős befolyással volt a pénzügyi és személyi döntésekre. Ezen kívül rengeteg egyéb körülmény is alakíthatja a tulajdonrész értékét, például ha a kapcsolati rendszere piacmeghatározó.
A tulajdonrész értékképzésére nincsenek lefektetve egzakt szabályok, bizonyos helyzetekben akár a kisebbségi érdekeltségnek is lehet jelentős stratégiai értéke, ebben az esetben a kisebbségi érdekeltség lényegesen nagyobb értékkel bírhat az arányosított cégértékhez képest. Azt le kell szögezni, ha egy kisebbségi tulajdonrész nem rendelkezik extra értékbefolyásoló körülménnyel és minimális a piaci kereslete, akkor az jelentősen aláértékelődhet a cégérték arányosításához képest.
A részvények értékének három fő értékelési technikája van, melyek tükrözhetik a magáncégek részvényértékét, ez az osztalékalap, a keresletalap és az eszközalap számítás. Az értékbefolyás mértéke számos jogi és gazdasági tényezőtől függ, ez társaságokként jelentősen eltérhet. A részvények piacképessége is fontos szerepet játszik az értékelésben. A részvényekhez akár kapcsolódhatnak osztalékjogok, vagy tőkejogok, továbbá az is fontos értékvezérlő, ha a vállalat dokumentációkban a részvények értékesítésére korlátozási szabályok lettek kialakítva.
Cégérték számítás általánosságban
Az ingyenes vagy ”kedvező” árú könyvvitel alapú cégérték számítások komoly problémákat okozhatnak, mivel a rátaszorzó kialakításához szükséges mélyreható elemzések elmaradnak, ami nélkül valós cégérték nem alakítható ki. Az ilyen értékszámítások nem veszik figyelembe a vállalat vagyoni hátterét, elfogadják a vagyontárgyak számviteli értékcsökkenését, ezen nyilvántartások gyakran valótlan képet mutathatnak. Kockázatosak azok az értékelések, amelyek egyetlen módszerre támaszkodnak és nincsenek újraértékelve a vizsgált társaság vagyonelemei, így átvilágítás nélkül elfogadásra kerülnek a nyilvántartott értékek.
A vállaltok életében jelentős értéktöbblettel bírhatnak vagyontárgyaik: ingatlanok, termelőeszközök, gépjárművek, stb. Az immateriális vagyoneszközök jelentős szerepet játszanak a modern vállalatok működésében és bevételeik biztosításában. Ezeket a speciális vagyonelemeket gyakran nem megfelelően kezelik (például rosszul, vagy egyáltalán nem tüntetik fel a számviteli nyilvántartásban). Ilyen immateriális vagyonelemek: piaci szerződések, web shop, online termék, bérleti jog, bányajog, szellemi vagyon, projektterv, stb. Ezen eszközök értékbecslése elengedhetetlen a cégérték számításánál.
A KKV típusú vállalkozásoknál használt módszerek megnevezése alapvetően Eszköz alapú értékelés (cégvagyon) és DCF hozam típusú értékszámítás (megtérülés és jövedelemtermelő képességen alapuló értékelés).
A vagyonalapú cégértékelési módszerrel a vállalat értékét bizonyos időpontban meglévő materiális és immateriális vagyonelemek, illetve források, kintlévőségek és tartozások alapján kerül meghatározása.
A diszkontált cash-flow (DCF) hozammódszer a vállalatérték becslésekor a tőkebefektetők által elvárt megtérülés mértékét, a jövőben termelődő, szabadon felhasználható pénzvagyon tükrében vizsgálja. Legnagyobb előnye, hogy a korábbi módszerektől eltérően a pénz időértékét is figyelembe veszi, tehát a vállalkozás értéke a jövőben várható pénzáramlásoktól, illetve ezek kockázatától is függ, ugyanis múltbéli adatokra épül és meghatározott növekedési ütemmel számol.